websikehealthcheck

 

Tommy Hellsten, a szerző

Író, teológus, terapeuta, tréner, akinek Finnországban nemrég jelent meg a 30. könyve. Első könyve, a Víziló a nappaliban pedig már a 40. kiadásnál tart. Mivel ő maga is alkoholista családban nőtt fel, debütáló írásában saját útkereséséből illetve terapeuta és tréneri munkásságából merített tapasztalatokat.

A könyvben leírja, hogyan keresett enyhülést szorongására, önbizalomhiányára, állandó szégyen- és kisebbségi érzésére tanulmányaiban, a pszichológiában illetve a teológiában, de mindaddig, amíg önmagát nem találta meg a víziló uralta életében, addig a megnyugvást és Istent sem találta meg.

“Olyan dolgokról próbálok írni, amikről általában hallgatunk. A gyermekek földjén keresgélek, ott, ahol ez a rossz érzés elkezdődött. Olyan embereket kerestem, akik olyan otthonokban nőttek fel, ahonnan különböző okok miatt részben vagy teljesen hiányzott a szülői jelenlét. Leginkább az alkoholista családok felnőtt gyerekeihez szólok, és azokhoz, akik a családon belüli korlátozó vallásosság, a munkamánia, az abúzus, az erőszak vagy a túlzott anyagiasság miatt.”

 

Tommy Hellsten - Víziló a nappaliban könyv

 

Piispanen Kati, a fordító

2003 karácsonyán takarítás közben, a vendégfogadónk főépületében egy ismeretlen finn könyvet találtam. Írtam a vendégeinknek, akik a közelmúltban voltak nálunk, hátha megtalálom a könyv tulajdonosát és visszajuttathatom neki, de nem lett meg a könyv tulajdonosa. A hátsó borító egyik mondata azonnal megragadta a figyelmemet: „Ha nem szereted a lábnyomokat az arcodon, miért fekszel a padlón?” A mondat egyszerű igazsága megdöbbentett és azonnal olvasni kezdtem. Mondanám, hogy meg sem álltam, amíg a végére nem értem, de az igazság az, hogy néha olyan mértékben hatott rám a könyv, hogy megkönnyeztem az olvasottakat és velük saját életemet, át nem élt gyermekkoromat.

Ez Tommy Hellsten: Az élet gyermeke című könyve volt. Már olvasás közben eldöntöttem: ezt a könyvet le kell fordítanom! Ha ki nem írhatom magamból mindazt, amit átéltem és mindazt, amit nem tudtam átélni, hát „kifordítom” magamból! Nem feltétlenül azért, hogy a könyv megjelenjen, hanem elsősorban magamért. Annyi mindent megtaláltam és megértettem ebben a könyvben, ami a szívem és a lelkem nyomta, néha már testi tüneteket is okozva.

A könyvben több helyen utaltak egy másik könyvre, egy Vízilóra. Mint rájöttem, ez az általam olvasott könyv első része. Finn barátaimon keresztül megrendeltem és alig vártam, hogy mindkét könyvet lefordíthassam. Szívből remélem, hogy a könyv sokaknak tud segíteni feldolgozni életük, főként gyerekkoruk mindazon történéseit, az azok okozta sebeket és sebhelyeket, amikről a könyv is ír és amelyeket mindeddig nem tudtak hova tenni, csak valahol belül, halványan érezték, hogy valami nem jó.